Minden ország egyik, ha nem a legfontosabb gazdasági erőforrása munkaerejének a minősége, ezért minden kormányzatnak oda kell figyelnie arra, mi történik az ország tehetségeivel.
Tudnia kell, mennyire képes az ország tehetségeket kinevelni, vonzani és megtartani, milyen környezetet biztosít számukra. Ehhez azonban fel kell ismerni, hogy ez összetett probléma, és a helyzet feltárásához, megismeréséhez sok területről kell információt, adatot gyűjteni: az oktatásról, a kutatás helyzetéről, a vállalatokon belül zajló képzésekről, vonzó munkahelyekről, elérhető életmódról, a gazdaság állapotáról. A különböző területekről származó információk feldolgozását a szakértők kompozit indexek létrehozásával segíthetik.
Jelen tanulmány célja két nemzetközi tehetségindex: a Globális Tehetségindex (Global Talent Index, GTI) és a Globális Tehetség Versenyképességi Index (Global Talent Competitiveness Index, GTCI) vizsgálata. Tanulmányunkban ismertetjük a GTI- és GTCI-mutatók eredetét, kialakításuk módját és azt is, hogy milyen változások tapasztalhatók a mutatók kialakítása óta a módszertan és az értékelt országok körének tekintetében. Áttekintjük a mutatókkal kapcsolatos releváns szakirodalmat, és rávilágítunk a mutatók kialakításával és érvényességével kapcsolatos kritikákra is. Megvizsgáljuk, hogy a GTI- és GTCI-mutatók hogyan viszonyulnak más mutatókhoz.