Amikor a tehetséges munkavállalók lehetőségeit vizsgáljuk Magyarországon, megkerülhetetlenek a kis- és középvállalkozások, mivel munkahelyteremtésben és a helyi közösségek életében is kiemelten fontos a szerepük. Ezek a vállalkozások sokszínű világot alkotnak, amelyben minden valószínűség szerint a tehetség fogalma is számos jelentéssel bővülhet.
A magyar kkv-szektor kevéssé kutatott, így kitüntetett szerep jut minden olyan empirikus vizsgálatnak, amely a munkaerőpiac e részét kívánja jobban megismerni – különösen, ha azok humánerőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos gyakorlataira is kitér.
A tehetségek szerepe felértékelődik abban a világban, ahol a technológiai fejlődés következtében kiemelt fontosságúvá válik a humán vagyon vagy tudásvagyon, ami nemcsak egy adott társadalom pillanatnyi emberi erőforrás mennyiségét jelenti, hanem annak minőségi összetételét is. Emellett „az innováció demokratizálódik”, mivel a kis- és középvállalkozások szerepe erősödik az innovációs piacon. Magyarországon a kis- és középvállalkozások adják az innovációk közel egyharmadát (a folyamatinnovációk 24,8 százalékát, a termékinnovációk 33,1 százalékát). Így érdemes megismerni, milyen mechanizmusok mentén „folyik a harc” a tehetséges munkavállalókért – mivel megszerzésük és megtartásuk a nagyvállalatok esetében is üzletfolytonossági kulcstényező, a kis- és középvállalkozások esetében pedig a versenyképesség javításának talán legfontosabb záloga.
Jelen kutatás arra vállalkozott, hogy minél alaposabban feltárja a hazai kis- és középvállalkozások tehetséggel kapcsolatos gondolkozását és az ehhez kapcsolódó tevékenységeit.